Egy ballagás margójára

Posted: 2011. május 3. kedd in csak úgy

Most írnom kell !!!
Azért mondom ezt így, mert megígértem a lányomnak.

Tudod, már a múltkor is írtam, elballagott a lányom.
Szerintem szép volt a ballagás. (Már amit láttam belőle. Én sem vagyok alacsony, de előttem magas emberek álltak.) De azért egyéniségemből fakadóan ki kell mondanom: bizony nem minden tetszett.
Én még csak-csak csendben maradtam volna, de hát nem én kezdtem a problémázást. Hanem a rokonok.
A rokon az az ember, akinek muszáj végigállni minden olyan – a családot érintő rendezvényt – ahová meghívták. De ha így jobban tetszik, beszéljünk közeli hozzátartozókról.
Tényleg, én is az vagyok !!!

Na, szóval ők mondták.
Mit is?
Elvesztettem a fonalt.

Megvan. A téma a ballagás. A lányom ballagása.
Hogy stílusos legyek (és ez fontos !), először tartsunk egy kis kitekintőt.
Egy csomó honlapon ezt olvastam:
“A ballagás kifejezés a latin ’valetans’= búcsúzó szóból ered; a szokás pedig Selmecbányáról
ahol a XIX. század 70-es éveiben az erdészeti és bányászati Akadémia hagyományaként
a hallgatók a Ballag már a vén diák… kezdetű daléneklésével búcsúztak el iskolájuktól.
Lassan az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás szokása;
a XX. század elejére pedig általánossá vált.
Az 1920-as években a Ballag már a vén diák kezdetű dalt felváltotta
az Elmegyek, elmegyek… kezdetű magyar népdal…
Szokássá vált az is, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzősök szerenáddal köszöntik tanáraikat,
a ballagás napján pedig az iskola zászlóját követve mennek végig a folyosókon
vállukon egy kis tarisznyával, amelybe az alsóbb évesek pogácsát, sót, földet és aprópénzt tesznek
és elhelyezik az iskola fényképét is.”

Szép, nem?

No ezen a ballagáson nem volt tarisznya átadás.
Hol maradt a tarisznya?????

A lányomtól megtudtam, azt már délelőtt átadták.
Érted ezt?
Természetesen mivel nem volt tarisznya, nem is indultak el – kezüket egymás vállán tartva, ballagva, énekelve – elbúcsúzni az iskolától.
Érted ezt?
Az én ballagásomon (ballagásaimon) még volt ilyen.
Szerintem a Tiéden is.
Könnyes szemmel elindultunk.
A lányomtól tudom, ez is délelőtt történt meg.

Mi volt ehelyett?
Az ünnepség végén kiment a zászló, levonultak a harmadikosok (tizenegyedikesek, vagy tizenkettedikesek, mit tom’ én), sípszó, rokonok rohamra. Mint a barmok. Az én koromban mi még az osztálytermekben vártunk, vagy a folyosón. Itt meg: ROHAM !

Egyébként is volt itt némi szerepzavar. Jó tanuló, jó diák, emlék-plakett, szülői munkaközösség tagjainak dicsérete, elismerések, egyebek. Ez jó 30 perc volt. Tényleg, ez nem a tanévzáró ünnepségen szokott lenni?
Minden tiszteletem a tanároké, meg az igazgatóé, de a ballagásnak nem a ballagó diákokról kellene szólnia?
Nem értem én ezt. De hát nem is vagyok pedagógus.

Az édesapám akkor adta fel az álldogálást, mikor a Szózat elszavalása után, a Szózat következett. Erre ezt mondta: “Fiam én azt már nem várom meg, hogy le is táncolják.”
Már az én lábam is elfáradt, pedig még csak 42 vagyok.
Mi van akkor a nagymamikkal, meg a nagypapikkal?

Egy barátom azt mondta, mindig mindent negatív oldalról közelítek meg.
Nincs igaza, én egy pozitív ember vagyok. Csak mindig kimondom amit gondolok, meg ez amúgy is az én naplóm.

De tűnődjünk már el azon egy kicsit, mit is jelent ez a szó: Ballagás
Én csak egy apa vagyok, aki szerettem volna a lányomat ÉNEKELVE, KÖNNYEZVE, BALLAGVA LÁTNI. Ettől megható ez az egész. Én nem láttam könnyes szemmel énekelni a lányomat. Nem sikerült.

Hogy a végén valami pozitívat is mondjak, a színes lufik eregetése viszont jó ötlet volt.

About these ads
Hozzászólások
  1. Boróka szerint:

    Az én fiam is most ballagott és én is mesélnék,ha nem baj.
    Itt és most meg is teszem…ha baj akkor is:)))

    A tarisznya átadást mi sem láttuk,de azzal jöttek ki az iskolából az udvarra,egymás vállát fogva úgy ahogy kell.
    Hangszórón keresztül szóltak a ballagási dalok,de a diákok nem énekeltek,bár voltak időnként tétova próbálkozások,na de az hamar kudarcba fulladt,mert egy-két gyerek énekelt,de a többi nem.

    Nem tudom nálatok meddig tartott,de nálunk két órás volt az egész ceremónia.

    Nagyon nem tetszett,hogy a Ballagók Évkönyvét akkor és ott írták alá,ezt megtehették volna még a ballagás előtt az osztályteremben az utolsó osztályfőnöki óra keretén belül.
    Azért gondolom így,mert ezzel elment kb 3/4 óra,mivel négy ballagó osztály volt ami közel 120 diákot jelentett.Na már most,ennyi gyereket szólítottak egyenként…kivonultak,aláírtak,kézfogás az Igazgató úrral,vissza a helyére.Megmondom őszintén nagyon untam és nem igazán kötött le…az már csak hab a tortán,hogy közben kétszer áztunk meg…mi még hagyján,de az ünnepeltek is.

    Aztán jött itt is a jutalmazás, jó tanuló,jó sportoló,közösségi munka stb…de ezt te is írtad.Na ezzel ismét elment kb 1/2 óra és megmondom őszintén engem ez sem nagyon érdekelt…lehet ezért most szégyellnem kellene magam,de nem teszem:)

    Könnyező diákokat én sem láttam,bár az is igaz itt a fiúk voltak többségben.Én azért úgy mentem oda mint rendes anyához illik,hogy na majd én biztos…elvégre ballag a nagy fiam…de nekem sem sikerült.Nem volt olyan momentum ami meghatotta volna anyai szívemet és könnyet csalt volna a szemembe…

    Az is igaz,hogy itthon amikor készülődött,öltözött és elindult az utolsó órára akkor bizony gombóc volt a torkomban és remegő hangon mondtam neki a szokásos szöveget amit öt éven keresztül nap mint nap hallott tőlem és amikor bezártam utána az ajtót kicsit pityeregtem:)

    Elnézést mindenkitől,hogy ilyen hosszúra sikerült a hozzászólásom,de legalább kiírtam magamból én is:)))

  2. Mikcsi szerint:

    Kedves Boróka!
    Köszönöm, hogy hozzászóltál.
    Meg azt is, hogy ilyen hosszan.
    Az ember azért így naplót, mert nyilván kíváncsi mások véleményére is.
    Vagyis jó, hogy írtál, mert pont ez volt a célom.
    Egyébként a volt tanárnő édesanyámnak, és a tanárnő sógornőmnek is ugyanez volt a véleménye. Meg a nem tanárnő apósomnak, és a nem tanárnő apámnak is.
    Persze lehet, hogy a világ változik.
    Való igaz, a mai világban a fiúknak már nem divat sírdogálni, meg könnyezni, de talán pont az ilyen dolgok miatt. Nem?

  3. Aurora szerint:

    Kedves Mikcsi!

    Könnyen kárpótolhatod magadat.ÉNEKELVE, KÖNNYEZVE, BALLAGVA LÁTNI lányodat,láthatod.Elég ha otthon eljátsszátok újra a saját forgatókönyv szerint és ha nem akarja a lányod sújtsd szankcióval még zokogni is fog.Tetszik apukád hozzászólása:))
    Gratulálok a lányodnak is neked is:)
    Sok szerencsét a jövő szép éveihez.

    • Mikcsi szerint:

      Kedves Aurora!
      Középiskolai ballagás csak egyszer van az ember életében.
      Nem akartam én ebből olyan nagy problémát csinálni, az írásommal csak azt a gondolatot akartam kifejezni, hogy a nagy szervezésben a ballagás eredeti, meghitt búcsúzó jellege tűnt el. S ezek szerint, ezt nemcsak én gondolom így.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s